Járatok Moszkva úti céllal
Moszkva Oroszország gazdasági és politikai életének központja, de nemzetközi súlya és szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Az Oroszországi Föderáció Európának és Ázsiának is legnagyobb állama, Moszkva pedig e hatalmas ország nemzeti össztermékének közel negyedét állítja elő.
Moszkva látnivalókban is bővelkedik, így nem csoda, hogy a város egyre népszerűbb utazási célpont. Az utóbbi években egyre több légitársaság kínálatában található olcsó repülőjegy Moszkva reptereire.
Moszkva rövid története
A Moszkva folyó partján épült várost történelme során sokszor rombolták le és építették újjá. Bár a terület már korábban is lakott volt, 1147-ben alapították az első várost, amely már a Moszkva nevet viselte. Nem sokkal ezután azonban földig rombolták a tatárok. Az újjáépítés után jött létre a Moszkvai Fejedelemség, aminek területe a 13-14. századtól folyamatosan nőtt, és végül hatalmas birodalommá vált. 1571-ben a krími tatárok égették fel a várost, majd alig 40 évvel később a lengyel-litván seregek foglalták el. 1613-ban az orosz városok fellázadtak, visszafoglalták a Kremlt és kiűzték a hódítókat. I. Mihályt választották cárrá, vele pedig elkezdődött a Romanov-dinasztia cárjainak egészen 1917-ig tartó uralkodása. 1703-tól Szentpétervár lett a cári Oroszország fővárosa, de Moszkva továbbra is meghatározó fontosságú város maradt. Egy évszázaddal később viszont ismét újjá kellett építeni, mivel 1812-ben I. Napóleon seregeinek közeledtével Moszkva lakói kiürítették és felgyújtották a várost, ami porig égett. Mivel a katonák így nem jutottak hozzá élelemhez és tüzelőanyaghoz, Napóleon kénytelen volt visszavonulni, de a visszavonulás során az éhező és fagyoskodó katonák nagy része meghalt. Az újjáépítés idején épült többek között Moszkva híres Nagyszínháza, a Bolsoj is. Újabb egy évszázaddal később, a szocialista forradalmat követően Lenin ismét Moszkvát tette fővárossá. Az iparosítás éveiben rengeteg üzem és gyár épült, ahova ezért sokan költöztek be a falvakból, így a város területe és lakosainak száma is gyorsan nőtt.
Moszkva látnivalói
A Szovjetunió évtizedei alatt Moszkva képe jelentősen megváltozott. Sok régi épületet leromboltak vagy átalakítottak, helyükre a szocializmus nagyságát is szimbolizáló monumentális épületeket, szocialista lakótelepeket, középületeket húztak fel, vagy széles sugárutakat építettek.
Szerencsére megmaradtak Moszkva ikonikus épületei, mint például a Szent Vazul-székesegyház (Vaszilij Blazsennij), vagy az azóta már az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Kreml és a Vörös tér.
Moszkva rengeteg múzeuma és kiállítóterme közül kiemelkedik a Tretyjakov-galéria, amely a klasszikus orosz festészetet mutatja be, köztük olyan mesterek alkotásait, mint az ikonfestő Andrej Rubljov vagy világhírű realista festő, Ilja Jefimovics Repin.
Esztétikai értelemben ugyan ellentmondásosak lehetnek a szocialista építészet egyes épületei, de mára már kétség kívül Moszkva arculatához tartoznak, és egy korszak műemlékeiként szolgálnak. Ilyenek például azok a jórészt 1947-1953 között felhúzott, sokféle stílusjegyet keverő, a látképet domináló felhőkarcoló-típusú épületek, amelyeket „Hét nővér” néven ismerünk. Közülük valószínűleg a Moszkvai Állami (Lomonoszov) Egyetem vagy az Ukrajna szálló épületei a legismertebbek.
A moszkvai metró fényűzően kialakított, gazdagon díszített állomásai ma is lenyűgöznek mindenkit. Az eredeti cél is ez volt, tömegközlekedési alapfunkciójuk mellett a metróállomásoknak a szocialista rendszer nagyságát és erejét is hangsúlyozniuk kellett.
Az 1970-ben átadott, 540 m magas Osztankinói tévétorony építésekor a világ második legmagasabb épülete volt. Szédületes magassága - éppúgy, mint az innen sugárzott tévéműsor – a Szovjetunió korlátlan képességeit hirdette. Az épületben ma látogatható kilátó és páratlan panorámájú luxusétterem is működik.
Az orosz fővárosban közel száz park van. A központban található, a közelmúltban teljesen felújított Gorkij-parkban tavak, sportpályák, kiállítások és előadások várják a kikapcsolódni vágyókat.