Járatok Varsó úti céllal

Varsó városát a 13. században alapították a Visztula (Wisla) folyó két partján, de csak 1596-ban lett Krakkó helyett Lengyelország fővárosa.
A mai Varsó 1,7 millió lakosával és több mint 527 négyzetkilométeres területével Lengyelország legnagyobb városa, a politika, a tudományok, a gazdaság és a kultúra egyik legfontosabb központja. Jelentőségét mutatja, hogy évente közel 8,3 millió látogató érkezik ide, köztük közel 3 millió külföldről. Az olcsó repülőjegyek Varsót és Lengyelországot egyre népszerűbb célponttá teszik mind az üzleti utazók, mind a turisták körében.
Varsó pusztulása és újjáépítése
Történelme során Varsó épületeit sokszor érték csapások, de a legsúlyosabb pusztítást a II. világháború végén szenvedte el. A keleti front és a szovjet hadsereg 1944 nyarán már közel járt a németek által megszállt Varsóhoz. Az emigráns lengyel kormány úgy döntött, hogy még a szovjet csapatok behatolása előtt felkelést kell indítani Varsó felszabadítására, amellyel talán elkerülhető, hogy a Szovjetunió ráerőltesse kommunista rendszerét a felszabaduló országra. A felkelés miatt a náci birodalom vezetői példát kívántak statuálni, és parancsot adtak Varsó teljes elpusztítására. A harcok 110 ezer civil áldozatán túl több mint hatvanezer varsói civilt kivégeztek, 660 ezer embert pedig Varsó elhagyására kényszerítettek. De Hitler és Himmler az épületeket sem kímélte, elrendelték az épületek lerombolását, a múzeumok és könyvtárak felégetését. 1945 elejére a városnak már 85%-a romokban hevert, a belváros gyakorlatilag teljesen megsemmisült.
A háború után megkezdődött a város újjáépítése. Más szocialista országok mintájára házgyári elemekből épültek lakótelepek a lakosság elhelyezésére, és sok új középületet is felhúztak, amelyek leginkább a szocreál stílusjegyeit viselték. Azonban sok épületet igyekeztek eredeti formában visszaépíteni vagy helyreállítani, így a városban találkozhatunk gótikus, barokk, reneszánsz, klasszicista stílussal is.
Varsó látnivalói
Az Óvárost nem a háború előtti állapotának megfelelően, hanem részben XVIII. századi festmények alapján építették újjá, mégpedig olyan tökéletesen, hogy 1980-ban az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. Az egykori gazdag kereskedők házai által körülvett Óvárosi Piactér közepén áll a város címeralakjának, a Varsói Hableánynak a bronzszobra. Nem messze, a Kastély téren találjuk a gótikus Szent János katedrálist és a királyi palotát. Innen indul a Lazienski park irányába a Királyi út, amelyet sok fontos épületet szegélyez. Itt található többek között az Elnöki Palota, a Szent Kereszt templom, a Varsói Egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia. A Királyi úton több zenélő padot is találunk, ezekre leülve a híres lengyel zeneszerző, Chopin szerzeményeit hallgathatjuk.
Varsó egyik legjellegzetesebb épülete a Kultúra és Tudomány Palotája. Ez egy, az 1950-es években szovjet ajándékként épült, 230 méter magas szocreál toronyház, amely leginkább talán a moszkvai Lomonoszov egyetem épületére emlékeztet. Kilátóteraszára gyorslifttel lehet feljutni.
Varsó, az élhető város
Az újjáépített Varsó közel negyven százaléka zöldterület, több mint 80 parkkal büszkélhedhet. Szép időben sétára invitálja a varsóiakat és a turistákat a Wilanów-kert, a Szász kert, a város füvészkertjei és az állatkert. A Lazienski-park mintegy 80 hektáros csodálatos park, ahol szabadtéri koncerteket is rendeznek, de csónakázhatunk is az ott található tavon.
Varsóban számtalan éttermet, kávézót és bárt találunk. Sok nemzet konyhája közül választhatunk, de Lengyelországba utazó külföldiként mindenképpen érdemes megismerkednünk a lengyel gasztronómiával. Kóstoljuk meg a céklalevest (barszcz), amit lehetőleg piroggal együnk, de ne hagyjuk ki a tartalmas savanyú levest (żurek), és persze a híres lengyel húsos káposztát, a bigos-t (kiejtése: bigosz) sem.